Gyakran elegendő egyetlen pillantást vetni a rendelőbe érkező betegre ahhoz, hogy megállapítsuk, szinte bizonyosan nyaki problémával keresett fel bennünket. A merev, előrehelyezett fejtartás (oldalnézetben a fül előrébb helyezkedik el, mint a váll), illetve a nyaktól a váll irányába futó izom (csuklyásizom felső része) görcsös feszessége azonnal árulkodik. Mindkét tünet szemmel látható, vizsgálat nélkül is észrevehető. A beteg kikérdezése, a leletek áttekintése, illetve a manuális vizsgálat általában csak megerősíti gyanúnkat.
A felnőtt lakosság jelentős része - egy amerikai felmérés szerint 10%-a - küzd állandósult nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet gyakori fejfájás, migrén, szédülés, esetenként karba sugárzó fájdalom, zsibbadás is kísérhet. A betegek életét megkeseríti, a nyugodt pihenést, regenerálódást szinte lehetetlenné teszi ez a kóros állapot. Az érintettek többnyire évek óta járnak rendelőről-rendelőre, orvosról-orvosra, masszőrhöz, csontkovácshoz. Túl vannak injekciós kúrákon, fájdalomcsillapító gyógyszereken, izomlazító masszázs kezeléseken, ám a probléma az átmeneti javulást követően napokon belül újra jelentkezik. Sokan feladják, elfogadva, hogy nincs esély a gyógyulásra, holott az esetek döntő többségében jelentős javulást, sőt, akár tünetmentességet is elérhetünk a megfelelő terápiával. Első lépésként azonban el kell fogadnunk azt a tényt, hogy csodaszerek sajnos nincsenek. A mozgásszervi problémák általában hosszú évek alatt alakulnak ki és saját rossz szokásaink, helytelen beidegződéseink okozzák azokat, így a gyógyulás is hosszabb időt vesz igénybe, s az aktív közreműködés elengedhetetlenül szükséges a kezelés sikeréhez.
Nézzük, hogyan is alakulnak ki a nyakproblémák!
A gerinc nyaki szakaszának betegségeiért többnyire az ülőmunka, a mozgásszegény életmód illetve a stressz felelős. Az ülőmunka elképesztő terhelést jelent gerincoszlopunkra nézve. Íróasztalnál ülve testtartásunk jelentősen megváltozik. Hátunk egyetlen görbületet alkot, azaz megszűnnek a kettős S-alakú görbületek, amelyek fő szerepe a gerinc rugalmasságának biztosítása, a gerincoszlopra háruló teher ideális elosztása. A gerinc mereven domborúvá, a gerincoszlop melletti izmok feszessé, a terhelés pedig egyenetlenné válik, és „rossz helyen” éri a gerincoszlopot. Fejünk előretolódik, így a nyak hátsó részének, illetve a hát felső szakaszának izmai befeszülnek, a nyak „megtörik”. A folyamatos stressz még tovább rontja ezt az állapotot. Tartósan menekülő pózt veszünk fel, fejünket még inkább előretoljuk, és izmainkat mintegy védekezésre készen tovább feszítjük.
Rendszeres mozgás hiányában az izmok képtelenek regenerálódni és kompenzálni a helytelen testtartást illetve a stressz káros hatásait, így az ülőmunka és/vagy a stressz miatt kialakuló folyamatos feszesség hamarosan az adott terület anyagcseréjének romlásához, a távozni képtelen salakanyagok felhalmozódásához és állandósult fájdalmakhoz vezet. Hosszú távon törvényszerűen megbomlik az izomegyensúly, s ez előbb-utóbb maga után vonzza az ízületek deformitását és a csontok elmozdulását is, ezáltal különféle mozgásszervi betegségek (ízületi kopások, becsípődések, nyaki porckorongsérv stb.) kialakulását okozza. Miután a túlterhelés jellemzően leginkább a nyaki, illetve az ágyéki területet érinti, általában a panaszok is itt kezdődnek.
Jó, jó, de mi a megoldás?
A fentiekből talán már az olvasó számára is egyértelművé vált, hogy a hosszú évek alatt kialakult problémát nem lehet megoldani egyetlen pirulával, de még egy jól sikerült „nyakropogtatással” sem. A nyaki gerincszakaszt érintő betegségek műtét nélküli kezelésének egyetlen igazán hatékony módja a beteg tartós és aktív közreműködését igényli. Szakmai berkekben az a mondás járja, hogy ahány év alatt alakult ki a kór, annyi hónap szükséges annak gyógyulásához.
Első lépés a helyes testtartás elsajátítása, ezt követheti az állapotnak megfelelően összeállított 5-10 perces nyaki kompenzációs gyakorlatsor mindennapos elvégzése. Miután testünk egyetlen csodálatos egység, bármely része sérül, az kihat a teljes szervezetre. A nyaki gerincszakasz kóros elváltozásai a test statikáját is megbontják, így a gyógyulás érdekében a mozgásterápiát ki kell egészíteni heti két-három alkalommal olyan sporttal, amely az egész testet átmozgatja (pl. csoportos gerincjóga, tai-csi, gerinctorna, dinamikus séta, esetleg kocogás, túrázás).
Természetesen léteznek olyan kezelések, amelyek képesek jelentősen csökkenteni a fájdalmakat, illetve felgyorsítani a gyógyulást. Világszerte méltán egyre népszerűbb a lágyrész manuálterápia, amely igen komoly segítség a kezelés során, sőt, ajánlott a gyógyulást követően is heti-havi rendszerességgel elvégezni fenntartásképp, megelőzésképp. A terápia lényege a feszes izmok lazítását (az ún. fascia-release technika) követően elvégzett triggerpont kezelés, amely az izomban kialakult csomókra gyakorolt célzott nyomással kezeli, illetve előzi meg az izmok kóros befeszülését. A kezelés záróakkordja az izom manuális, aktív vagy passzív nyújtása, azaz a fiziológiás (természetes) izomhossz visszaállítása.
Ugyanilyen komoly eredményeket érhetünk el kineziológiai szalag ragasztással is. A szalag nem csupán ellazítja a feszes izmokat, de lehetővé teszi a felhalmozódott salakanyagok eltávozását is. Segítségével gyorsítani tudjuk a gyógyulást, és stabilizálni tudjuk a lágyrész manuálterápiával és az otthoni nyaktornával elért eredményeket. Érdemes a terapeutától megtanulni a nyak kinezio-tape kezelésének technikáját (nem ördöngősség, de ne próbálkozzunk internetről ellesett technikákkal, többet árthatnak, mint amennyit használnak), így a ragasztást némi segítséggel magunk is el tudjuk végezni otthon.
És az elmaradhatatlan konklúzió:
Nem kell, sőt, nem is szabad tehát belenyugodni a fájdalomba, de a megoldást ne csupán kívülről várjuk! Magunk vagyunk felelősek a probléma kialakulásáért, így annak megoldása is a mi feladatunk, a terapeuta pusztán segítséget nyújt a gyógyulásban.
