A fiatalabb - 35-50 éves - korosztály fele érez fájdalmat hétköznapi teendők végzése: házimunka, cipekedés, vagy kertészkedés közben. Vezet a térdfájdalom (36%), ezt követik a derék- (26%), illetve a vállpanaszok (20%). A fájdalom leggyakoribb oka lehet a porckopás, amely már a 35 és 50 év közöttiek egynegyedét érinti - derült ki a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának felméréséből.
Tavasz kezdetén felkészülünk a kertészkedésre: letakarítjuk a kerti utakat, elővesszük és megtisztítjuk a kerti szerszámokat. Majd nagy elánnal nekilátunk a munkálatoknak: felássuk az ágyásokat, meglazítjuk a talajt, kiszórjuk a komposztot, megtrágyázzuk a földet, megpermetezzük a gyümölcsfákat, formára metsszük a bokrokat, sövényeket. Kapálunk, gereblyézünk, sokat hajlongunk. Ha már szépen kizöldült a kert, elkezdjük a gyomlálást, kiültetjük a virághagymákat, elvetjük a magokat. Közben rengeteget térdelünk, hajolunk, görnyedünk, sokat vagyunk egyhelyben. Másnap pedig az izomláztól, megerőltetéstől alig bírunk megmozdulni.
A kerti munkákból adódó panaszok hátterében leggyakrabban izomhúzódás, izomgörcs, a csigolyaközti porckorong elváltozása valamint a kisízületek (a gerincben a csigolyákat összekötő ízületek) kopása állhat. Az izomhúzódás oka az izmok tartós statikus terhelés, leggyakrabban túlerőltetés, helytelen emelési technika illetve egy rossz mozdulat váltja ki. Húzódás bármely izomnál felléphet, a kertészkedés közben főleg a deréktájat érinti. A fájdalom az enyhétől a kínzóig terjedhet, gyakran izommerevséggel, mozgásbeszűküléssel jár. A kertészkedés során a derékfájdalom kialakulásában gyakori okként szerepel a hideg hatás, a deréktáji izomzat megfázása, amelynek elkerülésére réteges, a derekat védő öltözködés ajánlott. A degenaratív ízületi elváltozás, a porckopás viszonylag fiatal korban elkezdődik. A sérült ízületi porc dörzsölődik, gyulladás jön létre, ami fájdalmat, merevséget és mozgási nehézséget okoz. A porckopás egy idő után nem visszafordítható, de lassítható, késleltethető. A folyamatos fájdalomcsillapítás nem megoldás. Az ízületi panaszokra recept nélkül is kaphatók porcépítő készítményeket, amelyeket kúraszerűen érdemes szedni.
Tippek
- Mielőtt nekikezdünk a kerti munkának, kicsit mozgassuk át végtagjainkat és nyújtsuk meg izmainkat úgy, mintha sportoláshoz melegítenénk be.
 - Guggoljunk, ne hajoljunk, amikor nehezebb tárgyat emelünk fel vagy teszünk le a földre.
 - Emeléskor használjuk inkább a láb- és hasizmainkat. A felemelendő tárgyat tartsuk minél közelebb testünkhöz.
 - Ne csavarjuk ki testünket túlságosan. Ne egy-egy testrészünket forgassuk, hanem egész testünket egyszerre.
 - Ügyeljünk a tehermentesítésre, ha álló munkát végzünk. Álló munka esetén jó szolgálatot tehet egy kis zsámoly, amelyre hol a jobb, hol a bal lábunkat tehetjük fel, ezáltal némileg tehermentesíthetjük az ágyéki csigolyákat.
 - A helyes emelési technika - széles terpesszel és a lábak közé helyezett súlyponttal - segít elkerülni a hátfájdalmakat. Lehetőség szerint soha ne hajoljunk előre nyújtott lábbal. Az ágyéki csigolyák tehermentesítése céljából tartsuk a hátunkat egyenesen. A gerincoszlop erős meghajlítása - például gyomláláskor vagy palántázásnál - az izomzat túlterhelését eredményezi.
 - Hosszan tartó előre hajolás esetén egyik térdünk legyen mindig a talajon, és lehetőleg támaszkodjunk egyik kezünkre.
 - Úgy osszuk be a feladatokat, hogy ne erőltessük túl magunkat. Különösen az olyan munkákat osszuk be hosszabb időre, akár több napra vagy hétre, amelyek egy mozgássorra épülnek, így egyes ízületeinket különösen terhelik.
 - Legyünk tekintettel erőnlétünkre és korlátainkra.
 - Ne mászkáljunk a kertben üres kézzel, használjunk ki minden alkalmat arra, hogy valamit a helyére vigyünk.
 - Pihenjünk. Ne végezzünk egy fajta munkát túl sokáig, szünet nélkül. Pihenjünk vagy váltogassuk az elvégzendő feladatokat.
 - Gyakran változtassunk testhelyzetet, és néha sétáljunk egyet. Ha fáradtak, vagy kimerültek vagyunk, fejezzük be a munkát.
 - Hetente több alkalommal kertészkedni rövid ideig jobb, mint heti egyszer teljesen kimerülni benne.
 
Forrás: Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága
                    


