Menu

A mozgás lételemünk. Elengedhetetlenül szükséges az idegrendszer egyensúlyának fenntartásához, a testkép, a személyiség kialakulásához. Amíg az ember a természet részeként élt, a mozgáshiány ismeretlen fogalom volt. A különféle mozgásformák, a vadászat, tánc stb. az élet szerves részeként nagymértékben hozzájárultak az ember fejlődéséhez. A civilizációval a helyzet gyökeresen megváltozott. A saját magunk által létrehozott mesterséges környezetben képessé váltunk arra, hogy biológiai szükségleteinkkel ellentétesen éljünk. A mozgás hiánya, a szellemi (ülő) munka előtérbe kerülése lényeges változásokat hozott az emberi nem test felépítésében, így betegségeiben is. Megjelentek a civilizációs kórok (mozgásszervi, szív- és érrendszeri betegségek stb.), amelyek ellen a passzív, csupán gyógyszeres kezelésen alapuló terápiák hatástalannak bizonyultak.

Ma már az orvostudomány is eljutott arra felismerésre, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgás, illetve a mozgásterápia elengedhetetlenül szükséges a mozgásszervi betegségek megelőzéséhez és gyógyításához. A kérdés csak az, mit nevezünk megfelelő mennyiségnek és minőségnek. Nos, a válasz sok tényezőtől függ, többek közt az életkortól, az életmódtól és az egészségi állapottól. Általánosságban elfogadott irányelv a napi minimum 30 perces mozgás. Ez tehát az a mennyiség, amely elengedhetetlenül szükséges az egészség fenntartásához. Érdemes azonban heti 1-2 alkalommal hosszabb, 1, vagy akár 1,5 órás mozgást is beiktatnunk napirendünkbe. Nem véletlen, hogy a csoportos órák hosszabbak, mint 30 perc. Bizonyos mozgásformák jóval hatékonyabbak 60-90 perces formában, hisz legalább 30 percet kell(ene) bemelegítésre és a levezetésre szánnunk.

Nehezebb kérdés, hogy milyen mozgásformát válasszunk. Szintén visszautalok az általánosságban elfogadott irányelvre, amely – nem véletlenül – hangsúlyozza a változatosság jelentőségét. Ezáltal fejlődik ugyanis harmonikusan az izomzat, és válik optimálissá a terhelés. Szervezetünknek alapvetően kétfajta mozgásra van szüksége, erősítésre és nyújtásra, ezen belül statikus és dinamikus mozgásokra.  Az erősítés jelentősége talán kevésbé szorul magyarázatra. A nyújtásra azonban sajnos jellemzően kevesebb időt és energiát fordítanak még a szakemberek (edzők, oktatók) is. Az egyoldalú erősítés miatt az izmok merevvé válnak, ami gerincproblémákhoz, derékfájáshoz, az izmok, inak rövidüléséhez, az ízületek mozgásterjedelmének beszűküléséhez és ízületi kopásokhoz vezet. A nyújtás azonban nem csupán az izmok rugalmasságának megtartásához szükséges, az izomerő növelése szempontjából is elengedhetetlen. Izomtömeget ugyanis csak az izomkötegeket körbeölelő izompólya (fascia) nyújtásával párhuzamosan lehet növelni. Ha a fascia nem tud tágulni, az izom számára nincs hely a növekedésre. Nyújtással javul a mozgásminőség, az izmok, ízületek anyagcseréje, csökken a sérülésveszély, és segít az izomegyensúly fenntartásában.

Az izomnyújtás alapfeltétele a biztonság. Nyújtani csakis megfelelően bemelegített izmokat szabad, lassan, óvatosan, szisztematikusan.  Az izomnyújtás tehát - éppúgy, mint az edzőtermi erősítő edzések egy része - jellemzően statikus mozgásforma. Ugyanakkor a csontok egészségének megőrzésének érdekében fontos olyan tevékenységet is űzni, amely ritmusosan, erőhatással terheli azokat. Ilyen például a séta és a kocogás, főképp a szabad levegőn űzve. A napfény által a bőrben képződött D-vitamin ugyanis szintén elengedhetetlen a csontok számára.

Összefoglalva tehát általánosságban igaz, hogy az ideális edzésterv rendszeresen végzett, változatos mozgásformákból áll össze.  A jóga erősítő és nyújtó gyakorlatai a rendszeres, természetes talajon történő könnyű kocogással kombinálva tökéletes mozgáskombinációt biztosítanak bármely nem vagy korosztály számára.  Ugyanígy bárki számára ajánlható az úszás, taicsi, streching, body-art vagy a pilates – szintén kombinálva kerékpározással, kocogással vagy ritmusos sétával. Az edzőtermi „gyúrással" illetve az aerobik-típusú edzésekkel óvatosabban bánjunk. A nehéz súlyokkal végzett, illetve ugrálós edzések csakis tökéletesen egészséges emberek számára ajánlottak, ez azonban ma már egyre inkább csak elviekben létező kategória.

Feövenyessy Krisztina
gerincterapeuta, alternatív mozgás- és masszázsterapeuta, Dorn manuálterapeuta

Weboldalunk az oldal működése és a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ (cookie), ahogy minden korszerű weboldal. Itt engedélyezheti vagy letilthatja a sütik használatát. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik tiltásával bizonyos funkciók nem vagy nem megfelelően fognak működni!