Gyakran felmerül a kérdés, vajon jógázhatunk-e gerincproblémákkal (porckorongsérvvel, ízületi kopással, meszesedéssel, rendszeres derék- vagy nyaktáji fájdalommal stb.). A válaszom egyértelmű igen, DE (csupa nagybetűvel)…
...nem mindegy, milyen jógaórán veszünk részt, milyen képzettségű oktató vezeti az órát, és mi magunk tudjuk-e, milyen gyakorlatot szabad végeznünk, és melyiket ellenjavallott!

A jóga az egyik legcsodásabb, a maga nemében tökéletes mozgás- és filozófiai rendszer. Alapelve, hogy az ember természetes állapota az egészség, a harmónia és a teljesség, s a gyakorlások során e természetes állapothoz vezet vissza bennünket. A modern, városi ember számára talán semmi sem oly fontos, mint a civilizációs ártalmak kezelése, azaz a stresszoldás, a belső béke, a testi-lelki egészség és harmónia megteremtése. A jóga mindezt egyszerre nyújtja számunkra, ám gyakorlása számtalan veszélyforrást is rejt.

A jóga, mint mozgás-, vallás-, és filozófiai rendszer Indiában alakult ki. A jógik (azaz gyakorlók) a jóga végső céljához, az elme békességének legfőbb állapotához kívántak eljutni a mindennapos gyakorlás által. Szinte egész nap a földön ültek törökülésben, s a meditáció segítségével próbálták elméjüket lecsendesíteni, majd megnyitni a végtelenség számára. A test azonban gyarló. Ahhoz, hogy képes legyen megbirkózni a hosszas mozdulatlan üléssel járó megpróbáltatásokkal, meg kellett erősíteni az izmokat, ízületeket, csontokat – erre szolgáltak az ászanák, azaz a mozgásgyakorlatok (amit tehát mi, nyugati emberek „jógának” hiszünk, azaz a torna, csupán eszköz a jóga valódi céljának, az elme békességének eléréséhez). A jóga ászanák tehát a földön, egyenes gerinccel ülő indiai jógik számára évszázadok tapasztalatai alapján kialakított ideális, tökéletes erősítő és nyújtó gyakorlatok.

A mai nyugati ember azonban egészen más életmódot folytat. Bár a jógikhoz hasonlóan szinte egész nap ülünk mi is, velük ellentétben nem a földön, egyenes háttal, hanem széken, vagy az autó kormánya mögött görnyedünk.  Míg a jógik szinte álló nap békességben meditáltak, mi gyakorlatilag 24 órán keresztül rohanunk, idegeskedünk, stresszelünk. Mindebből következik, hogy azok a testgyakorlatok, amelyek az indiai jógik számára tökéletesek, a mi számunkra nem feltétlenül felelnek meg, sőt, gyakran ártalmasak is lehetnek.

Mai életmódunk sajnos nem kedvez gerincoszlopunknak. A folyamatos feszültség, stressz befolyásolja testtartásunkat, „menekülő” pózt veszünk fel, azaz a fejünket – mintegy ugrásra készen – előretoljuk, izmainkat folyamatosan feszesen tartjuk. Ez már önmagában problémák tucatjához vezet, hisz a feszes izmok egy idő után megmerevednek, fájdalmassá válnak. Az adott terület anyagcseréje romlik, felhalmozódnak a távozni képtelen salakanyagok, nyomásérzékennyé válik az érintett testrész. Az ülő életmód még tovább rontja a helyzetet. A mozgásszegény életmód következtében az ágyéki és nyaki gerincszakasz lassan de biztosan deformálódik,. A számítógép előtt ülve a gerincoszlop élettani homorulata eltűnik, meggörbül, domborodik a hátunk, fejünket pedig előretoljuk. A hibás tartás többszörös terhet ró az amúgy is komoly munkát végző ágyéki illetve nyaki szakaszokra. A tartósan helytelen testtartás a rendszeres fájdalom mellett sérvhez, becsípődésekhez, meszesedéshez, ízületi kopásokhoz vezet.

Miután a mozgásszervi betegségek elsősorban a helytelen testtartás és a mozgásszegény életmód miatt alakulnak ki, kezelésük egyetlen igazán hatékony módja a helyes testtartás elsajátítása, illetve az állapotnak megfelelően összeállított mozgásterápia. A jóga tökéletes módszer a mozgásszervi problémák megelőzésére, feltéve, hogy az adott iskola vagy oktató a gyakorlatokat képes a nyugati emberre „szabni”. Már meglévő, nem akut mozgásszervi betegségekkel azonban érdemes a gerincjógát választani a számtalan különféle jógairányzat közül. A gerincjóga speciális módszer, amely biztonságos, rendkívül pontos, az anatómiai alapmozgásokra épülő gyakorlatsorokkal illetve légző- és relaxációs gyakorlatokkal szolgálja az egészség megőrzését. Amennyiben viszont mozgásszervi problémánk akut, feltétlenül forduljunk képzett mozgásterapeutához! Az egészséges emberek számára összeállított gyakorlatsorok (még a gerincjóga is) ugyanis többet árthatnak a betegnek, mint amennyit használnak.

Néhány példa a veszélyes, illetve a hasznos gyakorlatokra: a túl sok előrehajló gyakorlat, illetve az erőteljes csavaró gyakorlatok erőteljesen terhelik a porckorongokat, így ezeket érdemes visszaszorítani saját gyakorlásunk során. Helyettük azonban megnövelhetjük a homorító, kobra-típusú gyakorlatok számát és arányát, ezek a porckorongot is kímélik, ráadásul épp azokat az izmokat dolgoztatják, amelyek az egész napos ülés következében gyengülnek. A gerinc-csavarások helyett a tengely irányba végzett nyújtózkodások is rendkívül jó hatással vannak a csigolyákra, ízületekre, porckorongra.

Jógázni tehát nem csupán a jó közérzet kialakítása érdekében, de a betegségek megelőzése, sőt, kezelése céljából is kifejezetten ajánlott, ésszel, megfontoltan,körültekintően választva irányzatot, iskolát és oktatót!